Frank Wedekind nyomán

  • projekt_LULU *
  • Fordította:
  • Forgách András
  • Bemutató:
  • 2015. március 5.

01 Wedekind élete és munkássága

Benjamin Franklin Wedekind (1864, Hannover – 1918, München)
Színész, drámaíró, a német expresszionizmus egyik megalapozója. Fiatalkorát Svájcban töltötte, húsz évesen költözött Münchenbe, ahol sikeres reklámszakemberként és cirkuszi főtitkárként is dolgozott. Emellett rendszeresen játszott kabarékban és a Simplicissimus c. szatirikus hetilap szerzője volt.
tovább

02 A Lulu keletkezéstörténete, a korszellem

Wedekind legnagyobb műve a kétrészes „Lulu”- tragédia, amely két műből áll – A föld szelleme (1895); Pandora szelencéje (1904).
tovább

03 A nők helyzete a Lulu keletkezésének korában

a XIX. század végén egyszerre vannak jelen az éppen induló, a nők egyenjogúságáért küzdő mozgalmak és az ezen mozgalmakat kiváltó, vagy már ezekre válaszként érkező, nőellenes eszmék
tovább

04 A nők pszichológiai története Wedekind óta

A „hisztéria” megszűnése
A nőjogi mozgalmak megerősödésével, és az egyre több jog megszerzésével párhuzamosan a hisztéria mint betegség átalakult az egyetlen, túlzó, sztereotip diagnózisból több, specifikusabb diagnózissá, például: konverziós zavar, hypochondria, depresszió, szorongás. A hisztéria szót 1952 óta nem tartják számon betegségként Amerikában.
tovább

05 A Schmolling ügy

ill. Szakvélemény Johann Christian Woyzeck gyilkos beszámíthatóságáról, a bírósági iratok és az igazságügyi orvostudomány elvei alapján – részletek
tovább

06 Részletek Elliot Rodger, a ‘Virgin Killer’ (Szűz Gyilkos) naplójából, 2014

“Esélytelennek tűnt, hogy fiatalon meggazdagodjak, ezért már nem volt miért élnem. Örökre egy szűz számkivetett maradok. Rájöttem, hogy el kell kezdenem kitervelni és előkészíteni a Megtorlás Napját.”
tovább

07 Mansplaining

“Kérdezzünk meg egy szakértőt. Aki nem nő.”
A kifejezést a man (férfi) és az explain (elmagyaráz) szavakból alkotta Rebecca Solnit író a Men Explain Things to Me (A férfiak elmagyaráznak nekem dolgokat) című könyvében. Ezt a vegyülékszót magyarul talán ‘férfimagyarázat’-ra fordíthatjuk. Arra a helyzetre utal, amikor a beszélő/magyarázó (tipikusan férfi) fölényes helyzetbe kerül, arra való tekintet nélkül, hogy hallgatósága (tipikusan nő) adott esetben szakértője az adott témának. Ez a patronizáló, fölényes aktus megakadályozza a nőket abban, hogy kellő önbizalommal, jogos helyzetekben felszólaljanak.
tovább

08 Wedekind: Haláltánc – Casti-Piani monológja

“A maga emberfölötti áldozata, édes fiam, legföljebb a beleimet forgatná fel. Egész életemben a tigrisnőket szerettem. A kutyaszerű nők megbénítottak. Csak az a vigasztalásom, hogy a házasság, amit olyan lelkesülten dicsőít kegyed, s melynek céljaira a kutyanőket dresszírozza korunk – hogy a házasság szintén csak kulturberendezés – s hogy mint ilyen, arra való csak, hogy áthágja az ember.
tovább

09 Nőjogi beszédek

Simone de Beauvoir:
“Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik”
(Simone de Beauvoir: A második nem, 1949)
tovább

10 Gender - variációk definícióra

“A szó jelentése: társadalmi nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, melyet a társadalom az egyéntől biológia neme folytán elvár.” (nokert.hu)
tovább

11 A társadalmi nem (gender) komponensei és nyelvi vetületei – részlet

A társadalmi nem szimbolikus és kulturális komponense különösen erősen jut kifejeződésre a bibliai történetekben, mesékben, mondákban és irodalmi szövegekben megfogalmazott női és férfi szerepekben, amelyeket a szövegek retorikai eszközei (pl. ismétlődés, nyomatékosító kifejezések) tudatosítanak a befogadóban.
tovább

12 Mi a feminizmus? (az „utca embere” válaszolt)

Két kérdés:

1. Ön feminista?
2. Ön szerint mi a feminizmus?
tovább

13 Feminizmus teszt

Amennyiben a következő kérdések nagy részére igennel válaszol, akkor ön feminista.
tovább

14 Interaktív városi térkép


tovább

15 Virginia Woolf: Saját szoba – részlet

“Ezek a nők közötti viszonyok, gondoltam, sebesen végigpillantva a képzeletbeli nők fényes galériáján, mind túl együgyűek. Annyi lehetőség hiányzik belőlük, annyi minden nincs kipróbálva. És igyekeztem olvasói emlékeim között olyan esetekre bukkanni, amikor két nő úgy jelenik meg, mint barát. (…)
tovább

16 Bechdel teszt

Alison Bechdel: Dykes to Watch Out For című 1985-ös képregényében egy névtelen női karakter azt mondja, hogy csak akkor hajlandó megnézni egy filmet, ha abban teljesülnek a következő feltételek:
- legalább két női szereplő van benne
- akik beszélnek egymással
- a férfiakon kívül más témáról is.

Azóta ezt a feltételrendszert Bechdel teszt néven alkalmazzák elsősorban filmekre.

Eredmények: bechdeltest.com

17 “Plafonok”

Celluloid plafon és üvegplafon. Mik ezek?
tovább

18 Szexizmus a reklámiparban

Amerikai hirdetések a XX. század közepéről.
tovább

színlap

Frank Wedekind nyomán

projekt_LULU *

A MANNA és a MASZK (Szeged) közös előadása
a II. Titánium Színházi Szemle Jurányi díjas előadása

Fordította: Forgách András

Bemutató: 2015. március 5.

Lulu – Sodró Eliza
Martha Geschwitz grófnő – Kőszegi Mari
Schigolch – Béres Miklós
Dr. Franz Schöning / Jack – Sipos György
Alwa Schöning – Dér Zsolt
Dr. Goll / Mr. Hopkins – Borsányi Dániel
Eduard Schwarz / Dr. Hilti – Rózsa Krisztián
Rodrigo Quast / Kungu-Poti – Bán Bálint

Zenészek: Szabó Sipos Ágoston, Csizmás András, Komjáti Áron

Díszlet, jelmez: Juristovszky Sosa
Videó: Karcis Gábor
Operatőr: Táborosi András
Asszisztens: Szélinger Anna
Dramaturg: Zsigó Anna
Rendező: Geréb Zsófi
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Külön köszönet Urai Dorottyának a képzőművészeti anyagok összeállításához nyújtott segítségéért

Manna Produkció, 2015







színészek

Team Member

Lulu
 

Sodró Eliza

Team Member

Martha Geschwitz grófnő

Kőszegi Mari

Team Member

Schigolch
 

Béres Miklós

Team Member

Dr. Franz Schöning
Jack

Sipos György

Team Member

Alwa Schöning
 

Dér Zsolt

Team Member

Dr. Goll
Mr. Hopkins

Borsányi Dániel

Team Member

Eduard Schwarz
Dr. Hilti

Rózsa Krisztián

Team Member

Rodrigo Quast
Kungu-Poti

Bán Bálint









Frank Wedekind

élete és munkássága

Benjamin Franklin Wedekind (1864, Hannover – 1918, München)
Színész, drámaíró, a német expresszionizmus egyik megalapozója. Fiatalkorát Svájcban töltötte, húsz évesen költözött Münchenbe, ahol sikeres reklámszakemberként és cirkuszi főtitkárként is dolgozott. Emellett rendszeresen játszott kabarékban és a Simplicissimus c. szatirikus hetilap szerzője volt. Műveinek megjelentetését életében szigorú cenzúra korlátozta azok explicit, a szexualitást boncolgató témái miatt. Művein a naturalizmus stílusjegyei is felismerhetőek. Vizsgálatának tárgya az ösztöneitől vezérelt ember, aki nem más, mint puszta biológiai lény. Meggyőződésesen támadta a képmutató-konzervatív polgári értékrendet, melyet sötét iróniával, groteszk humorral, töredezett dialógusokkal érzékeltet. Figurái a társadalom peremére szorult, az élettel az esélytelenek saját törvényrendszerével szembeszegülő prostituáltak, csalók, gyilkosok, gyerekek és betegek. Már első darabjában (A tavasz ébredése, 1891) alkalmazta az expresszionista darabokra jellemző dramaturgiát és szerkesztési módot: lazán egymást követő jelenetek, erős képek, pillanatok töredékes ill. csomópontokba sűrített felvillantását. Művei közt csak elvétve találunk komédiákat, legtöbb darabjában, melyeket munkássága első évtizedében írt, a Luluhoz hasonló groteszk, társadalomkritikus témákat érintett.

Főbb művei:

  • A tavasz ébredése (Frühlings Erwachen) – 1891
  • A föld szelleme (Erdgeist) – 1895
  • A hőstenor (Die Kammersanger) – 1899
  • Keith márki (Der Marquis von Keith) – 1901
  • Mine-Haha, avagy a fiatal lányok testi neveléséről (novella) – 1903
  • Pandora szelencéje (Die Büchse der Pandora) – 1904
  • Musik – 1906
  • Haláltánc (Totentanz) – 1908
  • Wetterstein kastély (Schloss Wetterstein) - 1910
  • Franziska – 1912
  • Bismarck - 1916
  • Herakles – 1917
Frank Wedekind

Fotógaléria

Próbafotók: Kállai-Tóth Anett

Próbafotók: Kállai-Tóth Anett

Bibliográfia

Szexizmus a reklámiparban

Amerikai hirdetések a XX. század közepéről

A nők pszichológiai története Wedekind óta

A „hisztéria” megszűnése
A nőjogi mozgalmak megerősödésével, és az egyre több jog megszerzésével párhuzamosan a hisztéria mint betegség átalakult az egyetlen, túlzó, sztereotip diagnózisból több, specifikusabb diagnózissá, például: konverziós zavar, hypochondria, depresszió, szorongás. A hisztéria szót 1952 óta nem tartják számon betegségként Amerikában.

Freud (XIX. – XX. század forduló)

  • leggyakrabban a nőkkel kapcsolatos elméleteink hiánya miatt támadják
  • a nők szexuálisan passzívak, csak azért csinálják, mert gyereket szeretnének
  • péniszirigység: a nőket alapvetően pénisz nélküli férfiaknak tekintette a szexualitás terén, akik a pénisz hiánya miatt alapvető komplexusokat hordoznak magukban
  • nézetei a női szexualitásról korlátozottak maradtak és egyértelműen férfiközpontúak
  • a kor szexizmusának is áldozatává vált: csak a férfiakban vizsgálható a szexuális élet, a nőkben mindezt áthatolhatatlan sötétség fedi
  • az ilyen módon való semmibevétele a nőknek és szexualitásuknak nem csak azért problematikus, mert rengeteg női páciense volt, hanem azért is, mert elméletei
  • mindmáig annyira uralkodóak, hogy pszichológusok és szexológusok tömegeire van hatással

Kinsey (’40-es, ’50-es évek)

  • a később róla elnevezett intézet alapítója, amely az emberi szexualitás vizsgálatával foglalkozik
  • itt kezdett el a kutatás részeként személyes interjúkat készíteni 1938-1956 között, amelyben az alanyok szexuális viselkedésének személyes történelmét vizsgálta
  • a kutatás eredményeit ét részletben (1948, 1953) publikálta, ez a Kinsey-jelentés
  • képes volt kikezdeni az addigi álláspontot, mely szerint a nők aszexuálisok
  • a nők szexuális lények, akik élvezik a szexuális tevékenységet és képesek az orgazmus elérésére
  • kutatásai, felhívták a figyelmet arra, hogy a szexualitás igenis befolyásolja a nők általános jól-létét és boldogságát
  • eredményei további vizsgálódásokra ösztönözték a kutatókat a témában

William Master és Virginia Johnson (’60-as, ’70-es, ’80-as évek)

  • direkt vizsgálati módszert használtak (ellentétben Kinsey interjúival), amelyben az alanyokat különböző szexuális tevékenységek végzése közben vizsgálták (a korban emiatt ellentmondásos fogadtatásban részesültek kutatásaik)
  • elsődlegesen a szex biológiai aspektusait vizsgálták
  • őelőttük a nők szexualitása nem volt részletesen tanulmányozva vagy kutatva, viszont eredményeik publikálásával beemelték a női szexualitást a köztudatba
  • feminista megközelítésük és a női szexualitás ünneplése tükröződik könyveikből, amennyiben a női reakciókat a férfi reakciók előtt említik, illetve visszautasítják azt a nézetet, hogy női szexualitás a férfi szexualitás visszaverődése lenne
  • felhívták a nyilvánosság figyelmét a női szexualitás jelentőségére, és az ezzel kapcsolatos nehézségek leküzdésében való segítségnyújtás fontosságára

A Schmolling ügy

ill. Szakvélemény Johann Christian Woyzeck gyilkos beszámíthatóságáról, a bírósági iratok és az igazságügyi orvostudomány elvei alapján – részletek
Az alábbi szövegeket kiindulópontként használta fel Georg Büchner német drámaíró Woyzeck című műve megírásához. Ebben a korszakban indultak a viták a kóros elmeállapot, mint bírósági ítéletet befolyásoló tényező kérdéséről, azaz, hogy a különböző mentális betegségek, befolyásoltság vajon enyhíthetik, megváltoztathatják-e az ítéletet bizonyos bűncselekmények esetében.

Daniel Schmolling dohánysodró iparos vallomása, aki 1817 szeptember 25-én megölte szeretőjét - részletek
“Nem tudta, hogy meg akarom ölni. Ha tudta volna, nem áll volna szóba velem. (…) három héttel ezelőtt először jutott eszembe, hogy megöljem L.-t. (…) Egészen hirtelen ötlött fel bennem, és magam is elcsodálkoztam azon, hogy juthat ilyesmi az eszembe, és rögtön utána arra is gondoltam, hogy magamat ölöm meg. (…) Néha egész mérges lettem, mikor azon kaptam magam, hogy a terven gondolkozom. Aztán megpróbáltam megszabadulni tőle, és megkértem a munkatársamat, hogy énekeljen egy kicsit. Így elillant a gondola. (…) Az utolsó három héteben gyakran közösültem L.-lel. Nagyon szerettem és nem gyűlöletből akartam megölni. (…) Úgy éreztem, mintha egyedül kellene birkóznom a halállal. (…) Mihelyt leszúrtam L.-t, abbamaradt ez az érzés. (…) Biztos voltam benne, hogy nekem ezt meg kell tennem, és egészen erősen elhatároztam, hogy a gyilkosságot tényleg véghezviszem. Bárcsak lett volna egy bátyám vagy egy közeli rokonom, akivel megoszthattam volna, mi megy végbe bennem, de egy idegennek nem akartam elmondani, mert bolondnak tartottak volna. (…) Megkértem L.-t, hogy egy kicsit üljön mellém, mert ülve jobban meg tudtam ölni, mint állva. (…) Átkaroltam a bal karommal, és megkérdeztem: “ha én most itt meghalnék, akarnál-e velem együtt halni?” (…) A kést egyenesen a szívébe próbáltam szúrni, hogy azonnal haljon meg, és ne szenvedjen sokáig. (…) Abban a pillanatban, amikor megtettem, rettenetes hangulatba kerültem, és egyáltalán nem tudom leírni, mit éreztem. Úgy remegtem és úgy féltem, ahogy korábban még elképzelni sem tudtam. Utána mintha kő esett volna le a szívemről. (…) Éppenséggel semmi indítékom nem volt, hogy megöljem L.-t, a gondolat, hogy megtegyem, egészen magától jutott eszembe, és magam sem értem, honnan jött. Mégis talán szándékos lehetett, mert egyáltalán nem tudtam leküzdeni. Az egyetlen kérésem és kívánságom, hogy ne börtönbüntetésre, hanem halálra ítéljenek, mivel rászolgáltam.” (Ruttkay Zsófia fordítása)

Johann Christian Clarus: Szakvélemény Johann Christian Woyzeck gyilkos beszámíthatóságáról, a bírósági iratok és az igazságügyi orvostudomány elvei alapján – részlet

Amennyiben felmerül a kérdés: hogy vajon a vádlott által leírt szorongásos, zaklatott és a fejében nyomással együtt járó állapot, s az ennek elsődleges hatásaként ezzel együtt fellépő, szellemek zajával és idegen hangok szólításával kapcsolatos képzetek csökkenthetik, illetve megszüntethetik-e a vádlott beszámíthatóságát annyiban, hogy általában akadályát alkotják annak, hogy értelmét szabadon tudja használni, vagy éppenséggel a tett közvetlen ösztönzőinek tekinthetők – magam részéről mindenesetre bírói mérlegelés tárgyává tenném annak eldöntését, hogy az ehhez hasonló vérmérsékleti hibák mennyiben csökkentik valamely tettnek nem csupán erkölcsi szempontból megállapítható, hanem törvény szerinti bűnösségét, mivel általában a bűnösségről, illetőleg ennek mértékéről, főként pedig az erkölcsi többé vagy kevésbéről orvosnak ítélkezni nincs joga…” (Halasi Zoltán fordítása)

Elliot Rodger: 'Virgin Killer' (Szűz Gyilkos) naplója, 2014

Részletek

Mansplaining

“Kérdezzünk meg egy szakértőt. Aki nem nő.”
A kifejezést a man (férfi) és az explain (elmagyaráz) szavakból alkotta Rebecca Solnit író a Men Explain Things to Me (A férfiak elmagyaráznak nekem dolgokat) című könyvében. Ezt a vegyülékszót magyarul talán ‘férfimagyarázat’-ra fordíthatjuk. Arra a helyzetre utal, amikor a beszélő/magyarázó (tipikusan férfi) fölényes helyzetbe kerül, arra való tekintet nélkül, hogy hallgatósága (tipikusan nő) adott esetben szakértője az adott témának. Ez a patronizáló, fölényes aktus megakadályozza a nőket abban, hogy kellő önbizalommal, jogos helyzetekben felszólaljanak.

Wedekind legnagyobb műve a kétrészes „Lulu”- tragédia, amely két műből áll:
A föld szelleme (1895)
Pandora szelencéje (1904).

Wedekind: Haláltánc

Casti-Piani monológja
“A maga emberfölötti áldozata, édes fiam, legföljebb a beleimet forgatná fel. Egész életemben a tigrisnőket szerettem. A kutyaszerű nők megbénítottak. Csak az a vigasztalásom, hogy a házasság, amit olyan lelkesülten dicsőít kegyed, s melynek céljaira a kutyanőket dresszírozza korunk – hogy a házasság szintén csak kulturberendezés – s hogy mint ilyen, arra való csak, hogy áthágja az ember. Az emberiség épp úgy leküzdi majd a házasságot, mint ahogy a rabszolgaságot leküzdötte. A szabad szerelmi vásár, melyben a tigrisnő győzelmet ünnepel, a változhatatlan természet örök törvényein alapszik. S mily büszkén adja akkor el magát a nő, mihelyt jogait kivívta – s anélkül, hogy ezért szégyenbélyeget süssenek rá – annak a férfinak, aki legtöbbet ad érte. A törvénytelen gyermekre akkor jobban vigyáz majd az anya, mint az apa most a törvényes gyerekre. Az asszony büszkesége és önérzete akkor nem a férfi lesz majd, hanem a világ, amely méltó polcra emeli őt s a legmagasabb árat fizeti érte, amennyit értékének adhat. Milyen pompás, élettől duzzadó szó lesz akkor ez: örömleány! A paradicsom története mondja, hogy az ég a nőnek megadta a csábítás hatalmát. Az asszony csábítani tud, ha akar. Nem vár szerelemre. Szent kulturánknak ezt a pokoli veszedelmét azzal próbálta ellensúlyozni a polgári társadalom, hogy a nőt mesterséges szellemi homályban neveli fel. A serdülő nőnek nem szabad tudni, mit jelent az: nőnek lenni. Hiszen ez kitörné az álladalom nyakát. S éppen azért nincs az a hóhérfogás, amitől a polgári társadalom visszariadna, csakhogy védje magát. A kultúra minden lépésével terjed a szerelmi vásár: - s minél okosabb a világ, annál nagyobb lesz. S az örömlányok millióit ünnepelt kultúránk az erkölcs nevében éhhalál karjaiba dobja s az erkölcs nevében létfenntartó alapját s becsületét rabolja el, - az erkölcs nevében állati sorba löki vissza! Hány századon át pusztítja még a világot az égbekiáltó erkölcstelenség, az erkölcs hóhérbárdjával a kezében!
(Karinthy Frigyes fordítása)

Nőjogi beszédek

Simone de Beauvoir

  • “Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik”
    (Simone de Beauvoir: A második nem, 1949)

Hillary Clinton beszéde, 1995, Peking: (részletek)

  • “Meg kell értenünk, hogy nincs egyetlen képlet, mely meghatározza, hogy a nők hogyan éljék az életüket. Ezért tisztelnünk kell a nők saját döntéseit önmagukkal és a családjukkal kapcsolatban. Minden nő megérdemli az esélyt, hogy felfedezhesse Isten adta képességeit.”
  • “Fell kell ismernünk, hogy amíg a nők emberi jogait nem tisztelik és védelmezik, addig nem nyerhetik el teljes méltóságukat.”

Emma Watson beszéde, 2014, ENSZ: (részletek)

  • “Ritkán beszélünk arról, hogy a nemi sztereotípiák a férfiakat is bebörtönözhetik, (…), de ha felszabadulnak, annak természetes következményeként a nők helyzetében is változás fog beállni. Ha a férfiaknak nem kell aggresszívnak lenniük azért, hogy elfogadják őket, akkor a nők sem kényszerülnek alávetett helyzetbe. Ha a férfiaknak nem kell irányítaniuk, akkor a nőket sem kell majd irányítani.”
  • “A férfiak és a nők lehessenek egyaránt érzékenyek vagy erősek. Eljött az idő, hogy a nemeket nem két ellentétes ideálként, hanem egy skála különböző pontjain elhelyezkedve értelmezzük. Ha végre nem az alapján definiáljuk a másikat, amik nem mi vagyunk, hanem mindenki önmagához méri saját magát, akkor mind szabadabbak lehetünk.”
  • “Azt akarom, hogy a férfiak álljanak ki ezért az ügyért, hogy lányaik, nővéreik és anyáik felszabadulhassanak az előítéletek alól, de azért is, hogy fiaik vállalhassák a sebezhetőséget és az emberiességet, hogy visszaköveteljék amit elvesztettek önmagukból és ezáltal igazabb és teljesebb emberekké váljanak.”

A nők helyzete a Lulu keletkezésének korában

A XIX. század végén egyszerre vannak jelen az éppen induló, a nők egyenjogúságáért küzdő mozgalmak és az ezen mozgalmakat kiváltó, vagy már ezekre válaszként érkező, nőellenes eszmék még az olyan nagy gondolkodók, drámaírók műveiben is, akik nélkül kétségtelenül jelentősen szegényebb lenne kultúrtörténetünk, megtalálhatóak az előbb említett, nem éppen a női emancipációért küzdő gondolatok. Wedekind nekik is szánja válaszképp a Lulu-t, többek közt:

Arthur Schopenhauer

Arthur Schopenhauer

A nőkről

„A férfi direktben akarja uralni a világot megértés vagy kényszer által. De a nő mindig és mindenhol indirekt uralkodik, egy férfin keresztül; a direkt uralma magára a férfira irányul. Ezért a nők természetében lakozik, hogy mindenre úgy tekintsenek, mint egy férfi megszerzésére használható eszközre – az érdeklődésük bármi másban felszínes vagy tettetett, csak kerülőút céljaik eléréséhez: kacérkodás és színlelés.”

Nietzche

Nietzsche

„Egy nő anya akar lenni; és ha, bár képes lenne rá nem akar szülni, akkor fegyházba kellene zárni: olyan nagy mértékben elfajzott lelkileg.”

„A nők abba a férfiba szeretnek bele, aki félelmet ébreszt bennünk: ez az ő bátorságuk.”

„A férfi boldogsága: akarom őt. A nő boldogsága: ő akar engem.”

Emile Zola

Emile Zola

Nana – részlet

Hirtelen erős fény világította meg a halott arcát. Borzalom volt ránézni.
Mindnyájan összerázkódtak, s fejetlenül menekültek.
- Ó, mennyire megváltozott, mennyire megváltozott! - mormogta Rose Mignon, ki utolsónak maradt.
Aztán távozott, s becsukta az ajtót. Nana, arccal fölfelé, egyedül maradt a gyertya világában. Már csak hústömeg volt, egy csomó nedv és vér, egy lapát megromlott hús, egy vánkosra dobva. A gennyes pattanások ellepték az egész arcát, egyik hólyag a másikat érte, s beszáradva, beesve, szürkés sárszínükkel olyanok voltak már, mint egy halom penészes föld ezen az idomtalan roncson, melyen nem látszott többé emberi vonás. Bal szeme teljesen eltűnt az erős gennyedés következtében; a másik, félig nyitva, beesett, mint valami sötét, rothadásos lyuk. Az orr még gennyedt. Egész vöröses kéreg támadt az egyik arcán, s ellepte a száját, s ocsmány mosolyra torzította. S a megsemmisülésnek ezen a rettenetes és groteszk maszkján, a haj, az a gyönyörű haj még mindig megtartotta régi napos fényét, s mint valami arany patak omlott alá. Venus oszlásnak indult. Úgy látszott, hogy a métely, melyet szennycsatornákból, útszéli dögökről szedett fel, ez a méreg, mellyel egy egész népet megfertőzött, most a tulajdon arcába szállt s megrothasztotta.
A szoba üres volt. Elkeseredett hangáradat csapott fel a körútról, s megduzzasztotta a függönyt:
- Berlinbe! Berlinbe! Berlinbe!
(Vajthó László fordítása)

Krafft-Ebing Richard

Krafft-Ebing: Psychopatia Sexualis (1886)

A szexuális étvágy – részlet

- a férfiaknak sokkal intenzívebb a szexuális étvágya, mint a nőknek (ha mentálisan megfelelően fejlődött)
- ha ez nem így lenne, akkor az egész világ bordélyházzá válna, a házasság és a család lehetetlen lenne
- egész biztos, hogy az a férfi, aki kerüli a nőket, és az a nő, aki keresi a férfiakat abnormális
- a nő örömét leli abban, ha udvarolnak neki, passzív marad

Krafft-Ebing Richard

Krafft-Ebing: Psychopatia Sexualis (1886)

Hisztéria (mint női betegség) – részlet

- hisztérikus állapotban az agy szexuális szférája abnormális izgalomban van, ez az izgalom lehet időszakos (pl.: menstruáció)
- szégyenteljes prostitúciót eredményezhet még a házasságban élő nőknél is
- enyhébb formában a szexuális impulzus onanizálás formájába fejeződik ki
- léteznek olyan esetek, amelyekben tisztes feleségek, akik házasságtörő viszonyokba bocsátkoztak, feláldoztak mindent eszetlen impulzusaiknak
- az erőteljes szexuális impulzus kifejeződhet téves féltékenység érzetben, férfiak elleni alaptalan vádaskodásokban erkölcstelen cselekedetekért, stb…
- esetenként frigiditás is előfordulhat

Krafft-Ebing Richard

Krafft-Ebing: Psychopatia Sexualis (1886)

Szexuális bűncselekmények – részlet

- a szöveg az erőszakos szexuális bűntettek (erőszak, kéjgyilkosság) elkövetőkként egyértelműen csak férfiakat említ
- abban az esetben feltételezhetünk kéjgyilkosságot, amikor a genitáliákon olyan sérülések találhatóak, amelyek karakterükben és kiterjedésükben nem magyarázhatóak brutális közösülési szándék eredményeiként
- kéjgyilkosság esetében általában a testet felnyitják és/vagy részeket távolítanak róla, vagy belőle, amelyek hiányoznak

Krafft-Ebing Richard

Krafft-Ebing: Psychopatia Sexualis (1886)

Leszbikus szerelem – részlet

- patológiájában nem különbözik a férfiak homoszexualitásától
- leginkább az arisztokrata hölgyek és a prostituáltak körében figyelhető meg
- a leszbikus párokat gyakran „petites soeurs”-nek, vagyis „kis nővéreknek” szokták nevezni

Gender - variációk definícióra

nokert.hu

  • “A szó jelentése: társadalmi nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, melyet a társadalom az egyéntől biológia neme folytán elvár.”

Judith Butler: A társadalmi nem performatív jellege

  • „A biológiai nem – mind az egy nemre, mind a két nemre épülő fölfogásban – szituációfüggő: csakis a társadalmi nem és a hatalom fölött folyó harc kontextusában értelmezhető.”

Britannica Enciklopédia

  • “A gender identitás az egyén elképzelése saját neméről a biológiai nemtől függetlenül. A legtöbb ember esetében a társadalmi nemi identitás megegyezik az egyén biológiai jellemzőivel. Ettől függetlenül létezik olyan eset is, amikor az egyének identitásában nincs összefüggés a biológiai és a társadalmi nem között. A társadalmi nem a születéskor nem meghatározott: az alapidentitás kialakításához pszichológiai és társadalmi tényezők is hozzájárulnak, melyek a gyermek növekedése során, társadalmi tényezőktől függően változnak és kibővülnek.”

Juhász-Kegyesné

  • „A gender nem egy állandó, hanem interakcióban, performatív beszédaktusok mentén létrejövő nyelvi viselkedési mintázat, amelynek jellemző jegyeit befolyásolni képesek olyan tényezők, mint a szociális és a kulturális háttér, az életkor vagy a foglalkozás, a szakmai életben betöltött pozíció.”

A társadalmi nem (gender) komponensei és nyelvi vetületei – részlet

A társadalmi nem szimbolikus és kulturális komponense különösen erősen jut kifejeződésre a bibliai történetekben, mesékben, mondákban és irodalmi szövegekben megfogalmazott női és férfi szerepekben, amelyeket a szövegek retorikai eszközei (pl. ismétlődés, nyomatékosító kifejezések) tudatosítanak a befogadóban. Szimbolikus értelmű gender-pozicionálásnak minősíthető, hogy a népmesékben és a mondákban a női szereplők “uramnak” szólítják a jövendőbelijüket, férjüket. Ezzel a megszólítási formával a férfi nő felett gyakorolt hatalma legitimálódik. Hasonló szimbolikus értelemmel bír, hogy a mesék, mondák világában nem tolerálják a nők férfi gender-markerekkel való felruházását. Például a “Béla király és Bankó lánya” című ismert magyar mondában Bankó lánya férfiruhában jelent meg, férfiasan vívott, legényesen járt, férfihoz illőn beszélt, mégis: tekintete szép lány pillantása volt, ami, mint non-verbális gender-marker, elárulta. Egy másik mondában Sarolta asszonyt jellemzik férfi gender-markerekkel: kemény természetű volt, kezében tartotta urát és az országot, a férfitársaságot az asztal alá itta, a lovat úgy ülte meg, mint egy férfi, és haragjában úgy megütött egy férfit, hogy eltört az állkapocscsontja. (A jellemzést az a megjegyzés követi, hogy bizony illőbb lenne, ha a fejedelemasszony szép keze inkább az orsóval vesződne.) A mesék és mondák világa a halk szavú, a kedves szavú, a barátságosan szóló, a keveset szóló és a kedves mosolyú lány képét erősíti meg. A magyar népmesék szimbolikus értelmet hordozó, de ugyanakkor női gender-markerként is funkcionáló kommunikációs eszközei a sírás és a beszéd megtagadása, az önként vállalt hallgatás. A nő megszólalását gyakorta készíti elő a “Miért sírsz?” kérdés, amire a ritualizált válasz úgy kezdődik, hogy “Ó, hát hogyne sírnék…”. Ez általában egy hosszabb, panaszkodó női megszólalást vezet be. A szégyen is tipikus női gender-markerként kulturalizálódott: “Jaj, édes Jánosom, ég az orcám mindkét felől!” – olvashatjuk Benedek Elek egyik gyűjtésében.
(Kegyesné Szekeres Erika)

“Plafonok”

Celluloid plafon

  • Az üvegplafon jelenség egyik variációja, mely arra utal, hogy a nők statisztikailag alulreprezentáltak a Hollywood-i filmipar kreatív szakmai pozícióiban.

Üvegplafon

  • Olyan esetekben használatos kifejezés, amikor egy szakképzett személy előmenetele egy szervezet hierarchiáján belül csak egy bizonyos szintig lehetséges. Ennek lehet oka a hátrányos megkülönböztetés, nemi, faji, eszmei stb. alapon. Jellemzően a nők és a kisebbségek előmenetelével kapcsolatban szoktak üvegplafonról beszélni, de ide sorolható a beszéd-, látás-, hallászavaros és más fogyatékos emberek behatárolt előmeneteli lehetősége is.

Mi a feminizmus?

az „utca embere” válaszolt

„ A feminizmus arra bátorítja a nőket, hogy hagyják el a férjüket, öljék meg a gyerekeiket, űzzenek boszorkányságot, pusztítsák el a kapitalizmust, és hogy váljanak leszbikussá.”
Pat Robertson

Két kérdés:

1. Ön feminista?
2. Ön szerint mi a feminizmus?

  • Rita, 24
    1. „Igen.”
    2. „Nekem az, hogy egyenlőnek kell lennünk… és hogy egyenlő jogok mindenben, minden téren.”
  • Nóri, 23
    1. „Hát így kimondottan nem.”
    2. „Hát az biztos, hogy a nőkkel áll kapcsolatban… Hallottam már, meg tanultam is róla… most így konkrétan, egy kialakított képem, az így nincs róla.”
  • Dávid, 20
    1. „Nem.”
    2. „Erről most így sok vita volt… Alapjáraton az lenne, hogy így a nő egyenjogú a férfival, aztán most a viták mennek, hogy ez kezd kicsit eltúlzódni… hát úgy nem vagyok feminista, hogy effektíve nem szólok így ebbe bele. Nem állok az ügy mellett se, de ellene se.”
  • Sándor, 38
    1. „Úúú, az melyik?”
    2. „Valami erotikus női mozgalom.”
Feminizmus

Feminizmus teszt

Egyetért-e ön azzal, hogy

  • 1
    Az egyenjogúság értelmében a férfiakra és a nőkre azonos – nemileg semleges – törvények vonatkozzanak?
  • 2
    A családon belüli erőszak áldozatai nemüktől függetlenül részesülhessenek segítségben, illetve hogy az erőszak mindenképpen elítélendő, bárki is legyen az elkövető vagy az áldozat?
  • 3
    Ugyanazért a bűncselekményért azonos büntetés járjon nemtől függetlenül?
  • 4
    Az oktatási rendszerben egyik nemet se támogassák a másik rovására?
  • 5
    A munkaerőpiacon (ideértve a politikai pályát is) mindenki a képességeinek megfelelően haladhasson előre, és senkit ne diszkrimináljanak a neme alapján?
  • 6
    Ugyanazért az elvégzett munkáért ugyanaz a bér járjon nemtől függetlenül?
  • 7
    Az állami programok, segélyek és támogatások mindkét nemnek egyenlő mértékben álljanak rendelkezésre?
  • 8
    Mindkét nemnek egyenlő rendelkezési joga van a saját teste fölött a születésétől a haláláig?
  • 9
    A nemek egészségügyi problémáira egyenlő anyagi és társadalmi támogatás jusson, úgy egyéni betegek tekintetében, mint kutatásilag, államilag?
  • 10
    A nemekre azonos társadalmi és szociális elvárások vonatkozzanak?
  • 11
    Mindenféle mértékű és irányú nemi diszkrimináció káros?

Amennyiben a következő kérdések nagy részére igennel válaszol, akkor ön feminista.

Feminizmus

Virginia Woolf: Saját szoba

részlet

“Ezek a nők közötti viszonyok, gondoltam, sebesen végigpillantva a képzeletbeli nők fényes galériáján, mind túl együgyűek. Annyi lehetőség hiányzik belőlük, annyi minden nincs kipróbálva. És igyekeztem olvasói emlékeim között olyan esetekre bukkanni, amikor két nő úgy jelenik meg, mint barát. (…) Hébe-hóba anyák és lányok. De úgyszólván kivétel nélkül a férfiakhoz való viszonyukban ábrázolják őket. Különös gondolat, hogy Jane Austen koráig az irodalom nagy nőalakjait nem pusztán a másik nem szemszögéből ábrázolták, hanem kizárólag a másik nemmel való kapcsolatukban. De milyen kicsiny része ez egy nő életének…”
(Bécsy Ágnes fordítása)

Naptár

PROJEKT_LULU*
A MANNA ÉS A MASZK KÖZÖS ELŐADÁSA

II.TITÁNium Színházi Szemle Jurányi díjasa

2015. március 05.

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Jurányi Színházterem
1027 Budapest, Jurányi u. 1.

2015. május 24.

Szeged, Régi Zsinagóga

2015. május 29.

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Jurányi Színházterem
1027 Budapest, Jurányi u. 1.

2015. május 30.

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Jurányi Színházterem
1027 Budapest, Jurányi u. 1.

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház

+36 70 777 2533

1027 Budapest, Jurányi u. 1.

juranyijegy@gmail.com